A Stari Grad-öböl Hvar szigetén egyike a legvonzóbb horvát üdülőhelyeknek. Az Adriai-tenger békés felszíne alatt azonban két agresszív moszatfaj fojtogatja a vízi élővilágot.

Caulerpa taxifolia

A Stari Grad melletti vizekben az elmúlt tíz évben gyors szaporodásnak indult két moszatfaj is. A kezdeti mintegy 90 négyzetméteres folt egyre növekedett, míg mára 50 hektárnyi területet borítanak be moszatok.

A Caulerpa taxifolia és a Caulerpa racemosa nevű moszatfajok 1995 előtt ismeretlenek voltak az Adriai-tengerben, hiszen mindkettő jellemzően trópusi élőlény.

Mára a C. taxifolia Stari Grad valamint két észak-adriai sziget: Krk és Rab környékén található nagyobb mennyiségben, míg a C. racemosa az Adriai-tenger déli szigetei körül terjedt el.

Míg a C. racemosa a Vörös-tengerből érkezett a Szuezi-csatornán keresztül, a C. taxifolia valószínűleg véletlenül, a monacói Oceanográfiai Múzeumból került a vízbe.

Egzotikus fojtogatók

Az új lakók gyorsan szaporodnak, hiszen a helyi táplálékláncnak egyelőre nem képezik részét. Könnyen terjednek, megtapadnak horgonyokon, halászhálókon, hajófenéken, búvárfelszerelésen, stb. Ezek a moszatok akár egy hétig is életben maradnak a vizen kívül, meleg, nedves helyen. Amikor visszakerülnek a tengerbe, újra növekedni kezdenek. Az anyakolóniáról kisebb telepek elsodródnak az áramlattal, és új helyen megtapadva szaporodnak tovább.

Caulerpa racemosa

A moszatok sűrű telepeket hoznak létre a tengerfenéken, és gyakorlatilag megfojtják az élővilágot. Elsősorban a tengeri fűre veszélyesek, amely fontos szerepet játszik a tenger ökológiai egyensúlyának fenntartásában. A tengeri sünök és a szivacsok is érzékenyen reagálnak a moszatok jelenlétére.

Horvátországban a tengerparti turizmus igen jelentős bevételi forrás. Az illetékes hatóságok attól tartanak, hogy a moszatok terjedése elriasztja majd a nyaralókat, főleg a búvárokat, hiszen megcsappan az élővilág a tenger fenéken. Az algásodás egyébként a víz felszínéről nem látható, és a fürdőzőkre semmilyen veszélyt nem jelent.

Öngyógyító tenger

A Horvát Környezetügyi Minisztérium 300 ezer kunát (50 ezer USD) különített el a moszatok elleni harcra. Sajnos nincs igazán jó módszer ellenük. Ki lehet szippantani a telepek nagy részét, vagy fekete fóliával letakarni őket, így nem jut el a mosaztokhoz a napfény, és elpusztulnak. Sajnos mindkét módszer hatására más fajok is károsodnak.

Nedad Smodlaka, a helyi tengerészeti intézet munkatársa a Reutersnek elmondta, hogy reményeik szerint a tenger egyensúlya előbb-utóbb visszaáll. Úgy véli, nem szabad brutálisan beavatkozni a természetbe, jobb inkább csak nyomon követni az eseményeket, és bízni a tenger öngyógyító képességében.