Újabb élményfürdőt avattak



A magyarországi gyógyturizmus és a fürdőzés szerelmeseinek tábora újabb gyöngyszemmel gazdagodott. Heves megyében, az Egerhez közeli Demjén-völgyben átadták a termálfürdőhöz tartozó élményfürdőt.



Így a komplexum már szinte teljes egészében a nagyközönség rendelkezésére áll. Az ünnepélyes megnyitó után az MTI-Press először Tóth Péternél, a létesítmény ügyvezető igazgatójánál érdeklődött.

A magyarországi gyógyturizmus és a fürdőzés szerelmeseinek tábora újabb gyöngyszemmel gazdagodott. Heves megyében, az Egerhez közeli Demjén-völgyben átadták a termálfürdőhöz tartozó élményfürdőt. Így a komplexum már szinte teljes egészében a nagyközönség rendelkezésére áll. Az ünnepélyes megnyitó után az MTI-Press először Tóth Péternél, a létesítmény ügyvezető igazgatójánál érdeklődött.

- Hogyan találnak ide a fürödni vágyók?

- A demjéni gyógyfürdő Egertől néhány kilométerrel délnyugatra, a Bükk lábánál fekszik, így bármilyen irányból nagyon könnyen megközelíthető. Az ide érkezők a Hegyeskő-bércet pillanthatják meg először. Ezen kívül láthatók még a kaptárkövek is, amelyek a kutatások szerint a népvándorlás kora és az Árpád-kor mitológiai örökségével, a hun-avar-magyar népesség ősi hitvilágával hozhatók összefüggésbe. Ezek és a korábbi érseki kőbánya tőszomszédságában fekszik a fürdőnk.

- Milyen az itt talált víz hatása és összetétele?

- A víz hatszázkilencven méterről tör fel és hatvannyolc fokos, ez az ország legújabban feltárt gyógyvize. A vizsgált összetevők alapján nátrium-kalcium-hidrogén-karbonátos, kemény fluoridos, kénes termálvízről beszélhetünk, amelynek jelentős a vas- és a kovasavtartalma is. Egyes hozzáértői vélemény szerint a magyarországi gyógyvizek nem létező ranglistáján nagyon előkelő helyet foglal el a demjéni. Az összetevőket hosszú lenne felsorolni, elsősorban talán a ként kellene kiemelnem. A kén olyan vérellátás nélküli szövetekbe is beépül, amilyen például a porc. Kopásos végtagízületi megbetegedések esetén az ízületi porc a kénes fürdőkúra hatására jelentősen javulhat, az ereket tágítja, a szív vérellátását is segíti. Ebből adódóan a fürdőkúra alkalmazható többek között a reumatikus bántalmak csökkentésére, ízületek kopásos degeneratív elváltozása, csontritkulás, köszvény, csontsérülések és ortopédiai műtétek utókezelésére egyaránt.

- Mit tudhatunk a gyógyfürdő kialakításáról?

- Elsődleges célunk az volt, hogy egy természet közeli fürdőt alakítsunk ki. Ennek érdekében kerültük a műanyagok használatát. Az épületek is fából és természetazonos anyagokból készültek. A pergolák tartó oszlopai és a burkolatok alapanyaga kizárólag a közeli, egykori érseki kőbányából kerültek ki. Ugyanezt a kőanyagot használták Eger közterületeinek burkolására is. Érzésünk szerint fürdőnket sikerült teljes egészében a természetes környezetbe illeszteni.

- Mit terveznek még építeni és mennyi lesz a teljes beruházás költsége?

- Már hozzákezdtünk a barlangfürdő kialakításához, de ennek elkészültére, illetve átadására még két-három évet várni kell. A teljes költségek várhatóan elérik majd a háromszáz millió forintot.

- Üzleti vállalkozás lévén kiket tekintenek célközönségnek?

- Gyógyfürdőnk kifejezetten a magyar közönséget célozza meg, főként olyan egyéneket és családokat, akik vékonyabb pénztárcával rendelkeznek. Ennek megfelelően alakítottuk ki árainkat is, amelyek egy felkapott gyógyfürdőhöz képest nagyon barátinak mondhatók, és néhány hajnali órától eltekintve egész nap nyitva tartunk. Különösebb reklámtevékenység helyett mi inkább az úgynevezett szájpropagandában hiszünk. Ezeken az alapelveken a jövőben sem kívánunk változtatni, ha úgy tetszik ez a mi "ars poeticánk".

Alcím: Árpád-kori gyökerek

A komplexum új részét Ternyák Csaba egri érsek szentelte fel. Az MTI-Press azt kérdezte tőle, hogy milyen gondolatokkal készült erre az eseményre.

- A beszédemre készülve kutattam az interneten, és azt találtam, hogy a magyarországi fürdőkre vonatkozó írásos emlékek az Árpád-korig nyúlnak vissza. Egerben a fürdő írásos említése 1448-ból származik Balneum Carthusiensium, azaz karthauzi fürdő néven, amelyet kétségtelenül a szerzetesrend alapított. Bakócz Tamás egri püspök 1495-ös számadáskönyvében is szó van egy már régebben meglevő fürdőépület javítási költségeiről. Ezek az írások cáfolják azt a felfogást, miszerint nálunk a fürdés, illetve a fürdőkultúra a törökök megjelenésével egy időben alakult volna ki. Amikor én a vízre gondolok, akkor a tisztaság jut eszembe, a külső tisztaság. De ugyanilyen fontosnak tartom a belső tisztaságot is. Vegyünk például egy üvegpoharat, amely kívülről tisztának látszik, de belül nem az. Úgy vélem, így már sokan csak fenntartásokkal vagy egyáltalán nem innának belőle.

- Önnek milyen a viszonya a vízhez?

- Az érseki kinevezésemet követően sok munkatársam beszélt nekem Eger városa és a víz kapcsolatáról. Tudvalévő, hogy a fürdésnek és az úszósportnak ebben a városban és a környéken is nagy hagyománya van. Azóta én is ezt a hagyományt követem, és ha tehetem, rendszeresen úszom, ezzel gondoskodva testi frissességemről. Ezeket is szem előtt tartva nagy örömmel tettem eleget a felkérésnek. (mti)